Igen, posztolok, tehát van folytatás Ügyvéd Úr ügyében. De a szappanoperák szépségeihez szokott olvasókat kérem, hogy ne folytassák tovább az olvasást, mert erős kiábrándultság következhet be náluk, ami nálam is bekövetkezett. Azok pedig, akik azt jósolták elő fog még az Ügyvéd Úr kerülni szaladjanak egy lottózóba és játsszák meg számaikat, mert bejött. Ügyvéd Úr hétvégére eltűnt, mint szar a fűben. Az eset általam történő feldolgozását közzé tettem, nyilvánosan, ugyanakkor egyik kedves olvasóm /szerk. megjegyzése: köszönet érte Mellébreszéd :) / kegyesen felhívta a figyelmemet arra, hogy elég sok közúti baleset volt a hétvégén, hátha ez az oka. Persze viccesen gondolhatta, de betette a bogarat a fülembe, meg különben sem az vagyok, aki nem köszön el, így ma reggel fél nyolckor ezt az üzenetet tettem fel az éterbe: "Ügyvéd Úr! Tényleg eltűntél? Az hittem stílusosabb leszel. Azért remélem nincs semmi bajod. (Többet nem kereslek tudom mikor kell eltűnni.)" Ugye milyen stílusos, egyszerű, lényegtörő és határozott? Ez vagyok én. A férfiak álma ha szakításról van szó.
Mit ad isten tíz perc múlva egy üzenet: "Nem tűntem el, csak nem tudtam magamról. :)" Háát, ennél okosabbat elhiszem, hogy nem tudott volna kitalálni, a nézzük hülyének a nőt gondolatmenet mentén. Aztán persze ez reakció nélkül maradt a részemről, és nem sokkal rá csörgött a telefonom. Na vajon ki lehetett? Aztán valami hadoválás következett, amit nem is igen értettem, hogy berúgott két napig, vasárnap meg otthon volt és téliesített. Igazság szerint annyira gyenge duma volt, hogy felesleges is volt meghallgatni, elmesélni szintúgy az lenne, viszont volt egy aranyos vonulata (mert én tényleg ilyen jó fej vagyok), hogy Ügyvéd Úr közölte nem fogadja el az eltűnök sms-met és megvétózza azt, benyújtja a fellebbezést stb. Kérdezte mikor járulhat elébem a héten, úgy, hogy nem lesz nálam semmilyen gyilokszerszám, és rögtön ítélő bizottság elé fog kerülni, és örült neki, hogy nincs halálbüntetés az országban. Persze visszakérdeztem Tőle, hogy ugye nem bánja, ha én erre nem válaszolok és elköszöntem. Következő sms pár órára rá: "Már csókolózni sem akarsz velem?", válaszom: "Az a baj, hogy akarok,de mit számít ez? Sokkal nagyobb baj, hogy örültem volna az őszinteségnek, hogy akkor hétvégén a barátnőddel vagy nem tudsz jelentkezni. Ígértél valamit számítottam rá. Nem a találkozóra, azt tudtam nem lesz. Hanem hogy keresel. Nem jó, hogy hülyének nézel." Őszinteség mindenek előtt, ebből nem engedek. Válasz pillanatokon belül: "Igaz, buliztam és a családdal voltam", melyet egy "Rendben. Jól tetted"-del nyugtáztam. Tíz percre rá sms: "Nekem a héten szerda, csütörtök vagy péntek délután szabad." Na tessék, mégis mit képzel, vagy most mi van? Válaszom: "Ennyi? Utállak. Mit szeretnél tőlem? Csütörtökön szabin vagyok.", persze nem írtam meg, hogy azért, mert reggel megyek vérvételre, délután meg fogászatra. Kurva jó napom lesz. Válasz: "Dehogy utálsz! Csütörtökön randi, szobára viszlek, ott nyugodtan tudunk majd beszélgetni. :)" Na bumm, miközben épp az 2015-ös ÁFA változást hallgatom egy továbbképzésen a Gundelben.
Fasza. Hát nem tudom kaptak e már kedves hölgy olvasóim ilyen választ, és hogy, hogy reagáltak rá. Szobára visznek. No bravo. Ügyvéd Úr, hát hova lett a jó modorod (ja lehet sosem volt), hová lett az úriemberséged (ja, ez persze választás kérdése, lehet nem ezt választotta?), egyszerűen Te mégis mit képzelsz? Válasz: "Hú, most egy pillanatig nem kaptam levegőt, annyira nőnek éreztem magam ettől a mondattól. Érted a módját látom." Nagyon nem tudtam mást reagálni erre. "Akkor elmegyünk fagyizni." Istenem ez tényleg totál hülyének néz. Na, ha semmi más, de ez a viselkedés kiborít egy pasitól. Miért kell állandóan hülyének nézni a nőket? Jól esik? A nők többsége nem hülye ám annyira, mint amennyire eljátsza. Erre már csak feledve úrinő mivoltomat ennyi tellett, persze viccesen: "Kapd be!", melyre egyetlen egy válasz volt csak lehetséges... talán ezt nem írom most meg, de biztos vagyok benne mindenki tudja mi. Aztán persze felhívtam a figyelmét, hogy nem véletlenül vagyok szabadságon csütörtökön, melyre a válasza az volt, hogy akkor elkísérlek. Na gondoltam akkor játszunk, lássuk Kedves Gour barátom szerint, milyen is ez a puncifegyver elkezdtem vele húzd meg-ereszd el-t játszani, hogy akkor majd ha megkap biztos dobni fog, mire mondta, hogy ma is előkerült. Meg hogy szeretne megszeretgetni és mocskosul megalázni, mikor erre rákérdeztem, hogy mi az, hogy mocskosan megalázni, annyit válaszolt, hogy még nem tudja, de majd próbálkozik. Írtam neki, hogy nem akarom, hogy megalázzon, azt akarom imádjon, és persze nem fog könnyen megkapni. Nem az a típus vagyok (kérem a fejcsóválást abbahagyni), ne tévessze őt meg a mozis dolog, ami ott történt az ott is marad. :) Erre azt írta, hogy ezt nem hiszi el, erre biztosítottam, hogy hinni a templomban kell, sokkal érzelmesebb vagyok, mint gondolná. A múlt héten elvarázsolt, szuper érzés volt, élveztem, mára ez a varázs eloszlott. Ez hosszú ideig válasz nélkül maradt, mire rákérdeztem, hogy valami rosszat írtam? Közölte gonosz vagyok, mire közöltem, hogy de imádom, erre ő, hogy és közben haragszok, amit egyébként jogosan teszek (milyen okos ember, mint egy ügyvéd). Mondtam neki, hogy vágyom arra, hogy kiengeszteljen, hagyom magam, nincs öri-hari, csak szomorú voltam. Erre közölte nem jön velem többet moziba. No tessék, kérdeztem, hogy akkor hova megyünk? Válasz: szobára? No és persze ezt már válasz nélkül hagytam. Aztán nem olyan régen újra hívott, és jött már a jó éjt sms is.
Úristen, de tényleg, hogy ezek a pasik mire nem képesek egy-egy punciért, hogy így fogalmazzak. Hazugságok tömkelege, a nő hülyének nézése, és egyértelműen helyzetbe állítása. És itt idézném kedves Terrert: "Dögöljek meg, ha értem, hogy dőlnek be a nők mégis mindig az ilyeneknek". Hát én meg őszinte vagyok. Ha nem tűnt volna el hétvégén, és folytatódott volna a porhintése, akkor talán már rég meg lett volna a dolog. Így felébredtem, kijózanodtam és rájöttem, ő sem különb az összes feleségük, barátnőjük mellől félrekefélő, otthon papucs lúzernél. Az általam magasra állított szintről elég nagyon zuhant az ügyvéd úr a szemembe. Ez is csak egy punci vadász. Innentől az egész helyzet már csakis és kizárólag az én kezemben van. Annyira jó lett volna, ha ebben a varázsban vitt volna el a tánc végéig, mert igen, vágyom rá, rég voltam férfival, szívesen lefeküdtem volna vele. Tudtam, első perctől fogva, hogy ez a helyzet ami, mégis belementem volna. Nem kérdezze senki miért. Egészséges szexualitású nő vagyok, akinek ha nincs senkije, nagyon jól el van, nem vagyok nimfomániás, de mikor fizikálisan bekerül így egy férfi az életembe, akinek isteni csókja van, akkor sajnos égető vágy ébred bennem is, hogy megtörténjen a folytatás. Pláne így, hogy még varázspor is járt hozzá.
És akkor igen itt jön a dilema újfent (tudom, tudom, nem kell túlgondolkodni), akkor kezeljem ezt az ügyet "csak szex és más semminek" és igen elégítsem ki testi szükségeltemet e téren (bár elég nagy lehetősége van annak is, hogy nem lesz jó vele a szex, és utána az inkább ne történt volna semmi érzésem lenne), amolyan carpe diem módra, csak semmi cécó, élvezzem és használjam ki a lehetőséget? Vagy józan eszem szerint küldjem el őt a büdös picsába, ne adjam meg neki azt a lehetőséget, amit szintén Terrer barátom, oly pontosan megfogalmazott:
"Persze, hogy megállás nélkül ír, hát már szinte biztosra vette, hogy hozzáírhat a gyűjteményéhez, és ellazázta a finist:-( Most akarja behozni. Ő lehet az "Így ne bízzuk el magunkat" díj tulajdonosa, vagy a "macsónak úgyis minden sikerül" díjé, csak Rajtad áll:-) Ha őt kéne egy szóval jellemezni: "szánalmas":-("
Ó igen, milyen igaz, és a szép az egészben, hogy tényleg rajtam áll. :)
