.... És, mint előző bejegyzésemben írtam, két, a szokványostól eltérő helyen történő ismerkedésre került sor nem olyan régen. A másik srác egyszercsak egy zenei linket illesztett be ugyanazon a közösségi oldalon a profilfotóm alá. Kérdeztem tőle a kép alatt, hogy ezt miért kaptam, a válasz az volt rá: szeretetből. Mondtam, hurrá, szeretnek az emberek, feleltem neki, hogy akkor jöhet még. :)  És imigyen párbeszéd kezdődött köztünk, mely átcsapott levelezésbe, végül chat-elésbe.

Ennél a beszélgetésnél nem merült fel, hogy szép vagyok, meg szexi (ha jól emlékszem), meg, hogy tetszenék neki, csak elkezdődött. Ezzel nekem így semmi bajom.

Barátnak vettük fel egymást, és láttam, hogy elég sok fotó van fent a srácról, egy nagyon csinos kis barátnővel. És a téma adott is volt, kinek, milyen a kapcsolata, mit csinál stb. stb. Vele olyan intenzíven nem folyt kapcsolattartás, mint a felvidéki fiúval, de valahogy ez a levélváltásos dolog is beállt napi szintre. Egy-két üzenet naponta, kivel, mi történt éppen. Ez megint olyan kedves gesztus volt a részéről, hogy így gondoltunk egymásra mindennap, az én részemről kizárólag baráti alapon, hisz nálam sokkal jobb kaliberű barátnője volt a srácnak, így fel sem merült bennem, hogy olyan szintű ismerkedési szándékkal talált volna meg. A srác egyébként fiatalabb is volt, mint én, olyan 35 körül, ha jól emlékszem, még nem volt családja, van egy háza, egy autója és mindezt bkv-s fizetésből, meg ha jól vettem ki a szavaiból, szülői segítségből oldotta meg magának. Amit még megtudtam róla lényeges dolgot az az volt, hogy megszállítottan testépítőzött. Hetente 5-6 alkalommal járt edzésre, ami számomra a csodálatot váltja ki, minden ilyen esetben, mert egyszerűen irigylem azt, hogy az emberek ennyire tudnak lelkesedni a sportolásért.

Szóval udvarias levélváltások, egy hónapon keresztül, mikor is azért többször megkaptam, hogy milyen jófej vagyok. :) Soha egy pillanatig nem került szóba a szex, ennek külön örültem, még olyan szinten sem, hogy van-e a barátnővel vagy nincs. Én úgy gondoltam, magamból kiindulva, hogy van bizony, dögivel. Tényleg abszolút udvarias, kellemes hangvételű társalgás folyt, amikor is egyszer egy olyan "feldúlt" hangulatú levelet kaptam Tőle, hogy összeveszett a barátnőjével. Háát azonnal jó netes barátként ott voltam neki, és mondosgattam, hogy ugyan már no, majd kibékültök, nincs itt semmi baj, de hogy igen van, mert hogy ez a lány ilyen, meg ilyen (nem szidta őt durva szavakkal, csak lefestette, valami despota önkényúrnak) és, hogy mennyire megváltozott vele a viselkedése, és hogy úgy érzi elpazarolt tán négy hónapot érdemtelenül erre a nőre. Háát ezt azért nem kell annyira komolyan venni. Egy pár ilyen hisztis körmondat után bedobta, hogy mi lenne, ha találkoznánk, de fel sem merült bennem, hogy randi miatt, csak úgy, hogy beszélgetünk már egy ideje, akkor nézzük meg egymást, és persze ebből bármi is lehet. Belementem. És mivel nem gondoltam volna, hogy randevú miatt találkozom vele, az sem zavart, hogy annak ellenére, hogy összeveszett a barátnővel a közös képeik továbbra is kint maradtak az oldalán. Megbeszéltük a találkát keddre, megvolt a számcsere, majd nem hívott. Írt egy levelet még a találkozó előtt, hogy elnézést, de jönnek a fűtésszerelők és bizony tegyük át a találkát szerdára. Na itt női ösztönöm egyből kamut sejtett és biztosan jól és innentől már egy pillanatig nem tudtam őt komolyan venni, ettől függetlenül mondtam, hogy jó, legyen a szerda.

Aztán persze szerdán újfent nem hívott, amin már meg sem lepődtem, este várt egy üzenet, hogy ne haragudjak, de kibékült a hercegnővel (ő hívta így a barátnőjét) és elnézést kér, ha nekem valami kellemetlenséget okozott. Mondtam, hogy semmilyen kellemetlenséget nem okozott, és örülök neki, és sok boldogságot kívántam nekik. Aztán csütörtök este újabb üzenet jött tőle, hogy MOST AZTÁN VÉGLEG VÉGE, mert ez micsoda egy aljas perszóna, terrorizálja őt lelkileg és stb. stb. Szakított újfent a barátnővel és már felhívta a figyelmemet is rá, hogy a közös fotókat is levette, és akkor találkozzunk. Háát, itt azért már erősen mosolyogtam a pasin, hogy ez tényleg ennyire hülyének néz, amire kifejezetten allergiás vagyok, és ezt ki is fejeztem neki szavakkal, hogy ugyan már, ne nézzen hülyének. Bőven elég volt az első találkozás vele, nem vágyom mégegyre. De persze szó szót követett a részéről, mondta, mondta, mondta, és végül is, semmi tétje alapon, beleegyeztem. Péntek este eljött ide ahol lakom, itt találkoztunk egy nagy áruház parkolójában és miután ránézésre is szimpatikusnak találtuk egymást az életben is, elmentünk egy helyi kis pizzériába beszélgetni. A beszélgetés jól sikerült, volt téma (bár akkor még nem tűnt fel nekem, hogy miért kell mindenből nagy, testetépíteni, hogy minél nagyobb legyen, száz szobás ház, óriási terepjáró autóban, szóval valahol mindig arra célozgatott, hogy a nagy a jó. Ebben egyet értettem vele, olyan szinten, hogy én is egy nagydarab nő vagyok, nekem is jó az mindenből, ha nagy célozva itt arra, hogy szeretem, ha egy férfi is magas és nagydarab, azaz van rajta anyag és nem borul fel ha nekidőlők. :)

 Aztán olyan jól éreztük magunkat, meg már több órát ültünk, felmerült bennünk, menjünk valahova. Felajánlottam, hogy menjünk be a nagyvárosba, a kedvenc elsőrandis helyemen sétáljunk egyet, de, hogy egyikünk autóját se hagyjuk a parkolóba, ő autójával beparkolt addig hozzám, én szerettem volna az én autómmal menni, mégiscsak nagyobb biztonság és azért nem ismertük egymást olyan nagyon régóta, hogy beültem volna nyugodt lélekkel, az ő sportos kisautójába. Bementünk a városba és sétáltunk egyet, és február lévén, valahogy nem is fáztunk, épp jobb idő is volt. Sokat beszélgettünk, előző kapcsolatokról, kivel, hogy, mi volt, az utolsóról, az én ismerkedéseimről, mert azt mondják, hogy állítólag nem jó ilyenekről beszélni, de szerintem meg pont jó. Nagyon sokat megtudhatsz a másikról, ha mesél az előző kapcsolatairól, hogy azt, hogy élte meg, mit szeretett benne, mit nem és végül is valamikor 11 felé felajánlotta, hogy menjünk gyrosozni, tud egy jó helyet. És mivel imádom az ilyen spontán megnyilvánulásokat, mentünk is. Gáláns módon (mert azt már tudjuk jól, hogy nincs anyagi problémám), egyik helyen sem engedte meg, hogy én fizessek, és volt egy jópofa dolog: a találkozás előtt ebédelni volt egy barátjával, és valami hagymás cuccot evett, amit utána érzetem is rajta, és menet közben erre rákérdezett, hogy érzem-e és mondtam, hogy igen, de ne foglalkozzon vele, és ez őt elkezdte zavarni, szabadkozott miatta, emiatt a gyrosnál közölte, hogy márpedig mindketten hagymával esszük, hogy igenis nekem is legyen hagymaszagom, ne csak neki. Ezt nagyon jópofának tartottam és miután én is imádom a hagymát, naná, hogy belementem :) Ekkor azért már valahol tudatosult bennem is, hogy tetszik a srác, nagyon, és bizony nem bánom én azt, hogy ha randinak hívjuk a találkozásunkat. És mennyire nem szokványos már első randin hagymás cuccot enni. :) Imádtam a helyzetet. :) 

Megettük a gyrost az autóban :), majd pedig a hangulat hozta, felém fordult az első ülésen ülve, és megsimogatta a hasam :) a legérzékenyebb részemet, mert elég nagy van, amit nem is szeretek. :) De tette ezt olyan kifejezéssel az arcán, amin az látszódott, hogy imádja a pocimat és ez meg is lepett, és éreztem én minden porcikámmal, hogy bizony eljött az első csók ideje. :) Húúú a legjobb, a legizgibb és a legfélelmetesebb (vajon jó lesz-e) rész mindig!!!  És háát igen... úgy történt, ahogy kell, szép lassan elkezdtünk arcilag egymás felé közelíteni, egymás szemébe mélyedve és összeért a szánk. Nagyon nagyon fontos, hogy kezdődik az első csók, mert a tökéletesnek úgy kell kezdődnie, hogy először csak az ajkak érnek össze, amolyan puszi-szerűben, amivel máris megérzed, milyen a másik ajkának puhasága, és persze ekkor még nagyon izgalmas, ha közben egymás szemébe néztek, aztán persze, ha ez megfelelő, akkor egymáson maradnak az ajkak és elkezdik lágyan puszilgatni egymást, játékosan, élvezve, hogy milyen puha is a másik ajka. Ekkor én már becsukom a szemem minden esetben, mert a legjobb dolgok a szemnek ugye láthatatlanok, így nem is kell a csókhoz sem, hogy lásd, majd jön az a rész, mikor finoman kidugva, de rögtön vissza is húzva a nyelvem megízlelem a másik ajkát. Persze ő sem marad adósom :) és akkor szétváltok egymás szemébe mélyedve megállapítjátok, hogy hmmm, ez ízlik, és igazán jó kezdet és még akarom felszólalással, kezdődik az egész újra előröl, hisz kell a folytatás. És akkor már sokkal bátrabban kezded csókolni, már egy kicsit szemtelenül meg is harapod a másik ajkát és e játszadozás során sor kerül a nyelvek találkozására :) Ez ekkor még kizárólag az ajkak vonalában történik, nem pedig úgy, hogy akármelyik fél is átdugja a másik szájába a nyelvét :) És aztán a nyelvek érintkezése újfent olyan jó érzés, ami hozza magával a még, még, még érzését és egyre jobban, egyre bátrabban kezdtek ebbe a csókcsatába belemerülni :) És akkor már a nyelvek is össze tudnak feszülni, akkor már játékosan, hol az egyik, hol a másik kapja el szájával a másik nyelvét, mint a nyalókát, és harapja meg finoman, miközben az ajkak is folyamatosan kóstolgatva vannak közben (szép magyarsággal fogalmazva). És igen, mikor így egymásra talál két csókművész :) háát akkor ott bizony "halál" van (no nem a májra) :)  Ott azt bizony nem lehet abbahagyni, mert egyszerűen annyira jó, hogy el sem hiszed. És persze ilyenkor már kifulladva megszakítod, no nem azért, mert elég volt, hanem, mert jól nevelt úrilány vagy és saját magad is megrémülsz attól, hogy egy ilyen csók miatt, ott helyben képes lennél az ölébe ülni, és szeretkezni vele, mert ha ilyen jó a csók, akkor a többinek is nagyon jónak kell lennie. :)

Szóval igen, vele az első csók is ilyen volt, és mint ilyen, tudjuk a jó csók mindig az ágyba vezet. És bizony itt van az, hogy az első randin ágyba??? Nem szabad tilos, de úristen, milyen jól is csókol és igen, vajon mikor is szexeltél utoljára?? Egy hónapja?? Kettő?? Netán több, és milyen izgató, és hülye lennék ettől, meg a kilátásba helyezett egyéb élvezetektől megfosztani magam. Ennél sokkal jobban szeretem magam, szóval, félre a neveltetéssel, finoman célzol rá, hogy menni kéne, de pontosan tudja a srác, hogy nem azért, mert vége a randinak. Így hazamentünk hozzám, ahol az ágyban folytattuk. Volt egy két negatívum, de ezek nem számítottak (pl nagyon szőrös volt mindenhol, így borotválta magát, amitől viszont szúrós érzésű volt az egész teste). Az éjszaka folyamán négyszer voltuk együtt reggelig. Szerintem nagyon jó volt és örültem is, hogy első alkalommal már így sikerült a dolog. Reggel felkeltünk, kilenc óra felé távozott, hogy megy edzeni és után a hív. Este hívott is, meg írt is, hogy elfáradt, ki van teljesen (mondjuk tényleg nem aludtunk sokat) és annak ellenére, hogy én szívesen találkoztam volna vele újra, nem azért, hogy újra keféljünk, hanem csak hogy együtt legyünk ő közölte fáradt, így tudomásul vettem. Vasárnap reggel, írtunk egymásnak egy jó reggelt-et és elkezdtünk beszélgetni, chat-en. Na is itt kezdődött a "CSODA".

Már nem emlékszem szó szót követett, először kedvesen évődve, kifejeztem, de jó volna vele újra találkozni, melyre válasz nem jött. Itt újra a női ösztön belépett, és mivel őszinteség, egyből rákérdeztem, hogy akkor ez most ennyi volt??? A válasz az volt, hogy dehogy is, sőt nagyon régen nem fordult elő vele, hogy egy éjszaka alatt négyszer is ráforduljon a nőre, mert annyira kívánta. (Pedig aztán az előző barátnő, feleakkora volt mind én.) Én is őszintén kifejeztem teljesen elégedettségemet, és azt is, hogy érzem nagyon meg tudnám őt kedvelni. Ekkor megint elterelődött a szó az exek felé, és immáron a srác által vezérelve a kérdéseket, valahogy szóba került az, hogy igen nekem, Péterkével (a nős férfival) igazán jó volt a szex és nagy hatás volt köztünk e téren. És valahogy az is kiderült, hogy igen Péterke sokkal nagyobb mint ő, mint magasságilag, mind farokméretileg. No ez nem konkrétan így lett kimondva, hanem, hogy volt-e már nagy farkúval dolgom meg hasonló és ő kérdezgetett én pedig őszintén válaszoltam és imigyen jött ez is szóba. Na és akkor itt elkezdődött az ŐRÜLET!!! szó szerint. 

Elkezdett valami olyan hülyeségeket írkálni, hogy úristen, ha ő ezt tudta volna, hogy nekem volt nagyobb farkú pasim, mint ő, akkor ő le sem feküdt volna velem. Hogy hazudhattam én őneki azt, hogy ő kielégített engem, mikor nekem volt nagyobb farkú pasim, és ha egy nő egyszer összekerül egy nagyobb farokkal, akkor azt a pinát kisebb farok sosem fogja tudni már kielégíteni. És, hogy ő most mennyire szégyelli magát, hogy neki ilyen kicsi farka van.

Na és ehhez hasonlóan órákon át ömlött belőle a szar, amire nagyon megdöbbentem. Elsőnek elkezdtem naiv módon mondogatni, hogy ugyanmár, miről beszélsz, teljesen tökéletes farkad van (és tényleg az volt, átlagos hossz, átlagos átmérővel, szóval tökéletes) és különben is négyszer együtt voltunk, tényleg úgy gondolja, hogy ez megtörtént volna, ha nekem ő kevés lenne? Azonban minden ilyen szavam még csak olaj volt a tűzre egyre jobban lovalta bele magát ebbe a hülyeségbe. A végére már oda jutottam, amit meg is írtam neki, hogy sajnos neki igen súlyos önértékelési problémái vannak (és összeállt a kép, a srác erősen megalomániás volt) és sürgősen menjen el pszichológushoz, mert így sosem lesz neki, ilyen önképpel, normális kapcsolata. A végére már az is összeállt bennem, hogy micsoda lelki terrorba tartott ezzel a chat-eléssel engem a pasi, mert egyik szavával mondta hülyeséget, a következővel meg közölte, hogy belém tudott volna szeretni. Tehát szavakkal pofozott, aztán egy szóval újra magához rántott, mellyel elérte azt, hogy én órákon át próbáltam a helyzetet tisztázni, győzködni őt, hogy ez nem így van, nem jól gondolja és ő is tetszik nekem, és látok fantáziát kettőnkben. És ez tartott kb. délelőtt tíz órától fél kettőig, mire már ott zokogtam a gép előtt, mert annyira kikészített a fickó. Egyszerűen nem akartam elhinni, hogy ilyen létezik. Közben már chatan bevontam ebbe egy másik pasit, aki rámköszönt, ő amolyan haver-cimbi-pasitanácsadó volt, aki mondta, hogy tiltsam le a picsába a pasit és ne foglalkozzak vele tovább. És igen fél kettő felé közöltem vele, hogy akkor kimondom én, ennyi volt a dolog és éljen tovább boldogan. Na erre meg kikelt magából, hogy mi az, hogy én szakítok vele. Nem is értettem. Aztán hála eltűnt. Majd este hatkor rámírt, hogy akkor jön át. Mondtam neki, hogy tudod hova mész te át? Ahova én gondolom, de hogy ide nem az tuti. Erre visszakérdez tök naivan, hogy most akkor nekem mi bajom van?? Mitől sértődtem meg?? Mondtam neki, hogy olvassa már vissza a délelőttöt és ne tegyen már fel hülye kérdéseket. És ekkor valami isteni sugallatként rámköszönt Péterke is, akivel akkor már másodjára "szakítottam". Kérdésére elmondtam, hogy épp most készített ki lelkileg egy barom, amire hál istennek egyből felajánlotta, hogy már jön is át. És átjött és persze mindent széppé tett újra. Rájöttem, ez egy őrült, vagy legalább is tuti, hogy kokszozik, az edzés miatt, és ő is mondta, hogy a koksz gyakran az idegrendszert támadja meg és az ember meghülyül tőle. Ő biztos totál hülye volt.

És még nem lett ezzel vége, mert aznap este többször csörgött rejtett számmal a telefonom, fél egykor, fél kettőkor, hajnal háromkor és mikor felvettem egyből letették. Biztosan tudtam, hogy a pasi szórakozik velem. Pár nappal később is újra írt. Letiltani a tanácsok ellenére sem mertem, hogy ne dühítsem fel még jobban, a barátaim közül viszont pár nap után töröltem. Így azért még tudott írni. Akkor épp jobb formában lehetett, mert rá tudtam kérdezni, hogy mi volt az a viselkedés, közölte, hogy nagyon féltékeny lett a volt pasimra, de így hogy látta kitöröltem a barátaim közül újra bedühödött, és elkezdett számon kérni, hogy én miért dobtam őt, és miért töröltem őt ... háát szóval továbbra is totál hülye volt a pasi. Innentől kezdve óvodás módon elkezdett szó szerint csúfolni. Hogy én egy kövér nő vagyok, aki szét fog durrani és stb. stb. Sejtem lejött neki, hogy nekem ez a rész nem jó magammal kapcsolatosan és így próbált meg fájdalmat okozni. Aztán pár nappal később olyan fogyókúrás tanácsokat adott, amik abszurdak, nyilván ezt is azért, hogy újfent belém rúghasson. Na és ekkor jött el a pillanat, hogy le is tiltottam, így többet nem tudott nekem írni. De ekkor már komolyan aggódtam, és főleg amiatt, hogy ez a barom tudja, hogy hol lakom. A telefonon továbbra is zaklatott a rejtett szám, ez még áprilisban is tartott, ott azonban vége lett. A sráccal február végén találkoztam. És bizony többször volt olyan érzésem, hogy egy őrültet szabadítottam a nyakamba, és milyen rossz emberismerő is vagyok, hogy előtte egy hónapig beszéltem vele, együtt töltöttünk egy éjszakát és én ebből semmit nem vettem észre. Az is felmerült bennem, de csak átmenetileg, hogy ezzel a hülye eszközzel akarta elérni azt, hogy én mondjam ki ez csak egy éjszaka volt, mert ő nem gondolt többre. De mivel továbbra is zaklatott miután ezt kimondtam, így nyilván nem ez volt a helyzet.

TANULSÁG: igen pórul is járhatunk mi nők a társkereséssel (igaz ő nem a társkereső oldalon talált meg) és lehet, hogy most őrült nagy szerencsém volt, hogy ennyivel megúsztam. Barátnőm barátnője nem úszta meg ennyivel, ott rendőrséghez is kellett fordulnia a zaklató miatt a nőnek. Én csak addig jutottam e téren, hogy a haver-cimbi-pasi-tanácsadó egyébként pénzbehajtó netes pasinak elmondtam mindent, aki egyből felajánlotta, hogy "nekimegy"  a srácnak, azaz megvéd :), ami jól esett, mert nincs ilyen védelmem, de mondtam neki, hogy egyenlőre tudom kezelni a helyzetet. De az tuti, ha rosszabbra fordult volna ennél, akkor igénybe vettem volna őt is és mentem volna a rendőrségre is. És persze ezzel a kis leckével még óvatosabbá váltam. :)