Annyira, de annyira jól abbahagytam a társkeresgetést, totális belefásultság miatt szeptemberben, míg nem beviharzott az életembe Ügyvéd Úr. Így a harmadik héten újra volt egy kis kihagyás, hétfőn nem jelentkezett, másnap csak sms, ugyanis Ügyvéd Úr még mindig nem "ért célba", és amolyan húzd meg ereszd el játék folyik köztünk, ami eléggé szórakoztató. És persze mindkét fél részéről. Kedden volt a második este, hogy nem hívott fel nagyon hiányzott, hihetetlen milyen jó érzés, amikor keresik az embert. Annyira tudtam előre, hogy ez lesz belőle, hogy egyszer majd eltűnik, és akkor meg fogok hülyülni a hiánytól. No mindegy. Nem tűnt el, ígéretéhez híven "mindig előkerülök" valóban hívott, keresett és randit kért újra és újra. A viszonyunk továbbra is plátói, de annál élvezetesebb és még mindig nem tudom, hogy merre tovább. Egyik pillanatban, mikor egy kicsit eltűnik, mint ma, mert ma még nem jelentkezett, akkor úgy vagyok vele, hogy jó lenne ha végleg eltűnne. De erre a tudatra, nagyon rossz érzés fog el és nagyon szomorú leszek. Aztán mikor előkerül, ne adj isten személyesen is elébem járul, akkor meg utánam a vízözön érzés van. Nem érdekel semmi egyszerűen annyira élvezem a vele töltött időt is. Tegnap is csak miattam jött fel ide, elmentünk ebédelni, majd kocsikáztunk egy kicsit a városban. Este mikor hívott és mondta mennyi teendője van, akkor mondtam, hogy és most úgy érzi, hogy ezt a pár órát velem elpazarolta, mire közölte, hogy dehogy is épp ellenkezőleg, nagyon szeretne velem sokkal több időt tölteni.
Amiért klaviatúrát ragadtam, hogy Ügyvéd Urat követően, annyi, de annyi ismerkedési kezdeményezést kaptam mindkét társkeresőn, ahol fent vagyok, hogy nem győzőm szemügyre venni a kezdeményező feleket, mintha egy kicsit pánik lenne, hogy jönnek az ünnepek, és bizony nem egy ember egyedül van ilyenkor. Miután valahol Ügyvéd Úr igen kellemes, és számomra vonzó jelenségét kéne feledni - anélkül, hogy jobban belebonyolódnék-, és bizony már jó ideje nem láttam férfit közelről, úgy gondoltam, hogy nosza, hajtsunk fel egy gyors egészségügyi "felejtést". Kapóra is jött egy meglehetősen vonzó külsejű 33 éves fiú levele, mely szerint: "Szia Gábriel vagyok.Tartós szexpartnered lennék jó programok mellett." Húú ez nagyon szuper, pontosan erre van szükségem. Nosza, hajrá Gábriel vágjunk bele. Egyedül lakik Pesten, sajnos autója most éppen nincsen, de bármikor felmehetek hozzá. És mennyire és iszonyatosan kíván máris, lát maga előtt tűsarkúban, combfixben, harisnyatartóban és fűzőben, és akkor én máris munka után, nem baj, hogy dolgom van, rögtön azután menjek is fel hozzá. Mondtam neki az ilyenkor kötelezőt, hogy jó oké szex, de ez esetben is találkozni akarok vele előtte, hogy felmérjük, egyáltalán hozzá tudnánk-e érni a másikhoz. Aztán mondtam neki, jó legyen ez holnap, a másnapi program előtt szakítok rá egy ismerkedésnyi időt, mert annyira szerette volna, és nem baj, hogy nincs autó, ő oda jön, ahova én akarom. Mondtam neki hova akarom. Aztán azóta úgy eltűnt, mint szar a fűben. Kb. ennyit tesz az, ha egy nő szexelni akar, és belemegy egy kimondottan szex eseménybe, az ajánlkozó fél fülét farkát behúzva elrohan, mert valószínűleg ilyen ajánlatra a legritkább esetben kap igen választ. De már persze az is negatív volt, hogy megállás nélkül ecsetelgette mit, hogyan szeret csinálni. Normális férfi tudom ilyet nem tesz.
Aztán persze az utolsó ilyen varázslatos élményem (szex) az audishoz, azaz a Herceghez köt. Érdekes módon ő is egyre többet megnézett az utolsó időben a társkeresőn, sőt mikor kitettem egy-két új képet, írt is egy levelet, hogy én mennyire és milyen nagyon szexi vagyok még mindig és továbbra is, és mennyire bejövök neki. Szó-szót követett és megint oda lyukadtunk ki, hogy bizony jó volna újfent egy ilyen élményt átélni. Igazság szerint én hozzá igen nagy reményeket fűztem, annyira jól kezdődött, aztán a szex után pár levél és eltűnt. Majd pár hét múlva előkerült, újra szex, majd megint eltűnt. Aztán most megint előkerült. Szóval igen, ez annyira egyértelmű, hogy neki tényleg nem kellek másra csak erre. Viszont őszintén: így hogy vele voltam utoljára és az élmény életem egyik, hanem a legjobb szexuális élménye volt, nem igazán érdekel a többi rész. És bizony elgondolkodtam róla, hogy az Ügyvéd Úr helyett inkább őt választom újra. Hisz benne biztos nem fogok csalódni. (Senki ne essen pánikba, a képen NEM ÉN VAGYOK.)
Aztán elindult egy másik ismerkedésem is, ő nagyon szimpatikus számomra, 40 éves, elvált, egyedül élő (jéééé van ilyen is) férfi, akinek van egy kislánya, hivatásosként dolgozik. Ami megfogott benne az a mosolya volt, meg az, hogy az arca derűt sugároz minden képen. Igen, gondoltam erre van szükségem, egy pozitív emberre, amit utána a beszélgetésünk meg is erősített bennem. Ő tényleg egy optimista, jó kedélyű, és ahogy elmondta magáról, egy mélyérzésű szeretetre vágyó férfi. Tetszik nekem. Igaz ő is kifejezte már, hogy mennyire jó volna megölelni, megcsókolni, megfogni a kezem, együtt futni (bár ez nálam vicc, mert ő három éve fut, másfél órákat simán, én meg a hét perces utcaköröm nagyját még mindig csak gyalogolva teszem meg, így egy hónap után). Nálam, azért virtuálisan ezek az érzések nem szoktak még így elő jönni. Aztán ő ma már fel is hívott, és igen hosszasan beszélgettünk megszakítva ezzel a takarítás folyamatát. Nagyon kedves, és nagyon jól gondolkodó férfi. Azon kevesek egyike, aki ha tehetné a nők pszichiátere lenne. Próbálja megfejteni a nőt, mint olyat. Mondtam neki, adja fel, mert ha csak magamból indulok ki én az egyik percben így vagyok valamivel, a másikban meg úgy. Érdekes volt jópár gondolati egyezőség köztünk. Többek között, hogy nála sincs langyos dolog, azaz vagy igen valami, vagy nem. Közte nem létezik semmi. Jó látni, hogy más is gondolja így. Olyan kapcsolatra vágyik, amire én is. De az a baj, ez újfent túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Adok magunknak egy esélyt, mert ha esetleg én is bejönnék neki (amit most határozottan állít, de még nem látott), akkor akár esély is lehet vele egy jó dologra. És valahogy úgy érzem, ennyi után, hogy vele egy szinten vagyok az életben.
Azt hiszem most ő az egyetlen, kinek szeretnék egy újabb esélyt adni. Vannak még páran, akik nem lettek ennyire szimpatikusak egyből, mint ő. Nem tudom miért. Ezzel, hogy felhívott ma és sokat beszélgettünk, még szimpatikusabbá vált számomra. A többi érdeklődő közül is biztosan találnék esélyest, valaki már olyan szinten bele élte magát a velem való ismerkedésbe egy két mondat után, hogy számomra is meglepő volt. Az bemutatkozó profilja azonban nagyon sok nemet tartalmazott. Mit nem akar, mit nem szeret stb. Ő külsőleg nem egy előnyös kinézetű férfi, de nagyon szeretetre vágyik ő is, és biztos vagyok benne, hogy ő imádna engem, csak az én viszonyulásom ismeretlen irányába. Viszont valóban az Ügyvéd Úr után, aki nagyon bejön külsőre, neki lehet tényleg nem lenne most nálam esélye, így persze nem is áltatom őt.
Persze emellett továbbra is sok minden történik az életembe, például kollégákkal voltam újra egy másik kiszabadulós, csapatépítős játékon, hát innen nem jutottunk ki, de nagyon jópofa volt. Aztán voltam egy bankos bulin is, az egyik bank 35 éves szülinapi buliján, melyre kibérelték a Szépművészeti Múzeumot és egy olyan színvonalas és tökéletes és gyönyörűséges estét szerveztek oda, hogy bizony tényleg királynőnek éreztem magam a hatalmas fényűzésben. Ennek része volt egy tárlat vezetés is a Rembrandt kiállításon. Hétfőn annak ellenére, hogy az Ügyvéd Úr nem jelentkezett semmilyen formában, nagyon nagyon jó napom volt. Barátnővel vettünk két jegyet egy decemberi és egy januári Dumaszínházba, imádok ide járni. Hasizomlázasra szoktam magam nevetni rajta. És a másik barátnő pedig küldött egy linket miszerint újra lesz Nickelback koncert jövő októberben. Ezen hír hallatán ott ültő helyemben két hosszabb orgazmusom is volt, ugyanis tavaly is voltam Nickelbacken, akkor még Petikével, és életem egyik legjobb élménye volt. Annyira, de annyira jó volt, ahogy egy telt arénányi ember együtt tombolt a jobbnál jobb számokra. Olyan boldogságos-gyönyörézésem volt a koncert alatt, hogy szabályszerűen sírni tudtam volna és egyszerűen kétségbe voltam esve, hogy mindjárt véget ér és vége lesz. És valóban hosszú napokig annyira hiányzott ez az élmény fizikálisan, hogy elmondani sem tudom. És elképzelni sem tudtam volna, hogy mikor lesz újra ilyenben részem, most meg már pontosan tudom a dátumot is és már a jegyek is meg vannak rá. Hihetetlen. Petikével véget ért nemrég az közel egy éves kapcsolatom, vele csak szeretői viszonyom volt, de megígérte, mert persze beszéltünk azóta is, hogy Nickelbackre el fog velem jönni. Persze, úgy gondolom annak függvényében tette az ígéretet, hogy úgy gondolta, nem fognak ők ide jönni többet. Így átküldtem neki a linket :) vigyorogva kérdezte, hogy akkor megyünk? Mire mondtam neki, hogy nyugodjon meg, mindkét barátnőm jön velem, de ha akar jöhet ő is nyugodtan. Ugyanis persze már egy másik nővel van szeretői kapcsolata. Szóval itt tartok most éppen. És akkor stílusosan, témához kapcsolódóan (és mondanom sem kell, hogy az énekesbe, simán bele vagyok szerelmesedve, a hangja, a kinézete pont az, ami nálam veri a lécet) a két kedvenc számom:
Az utolsó 100 komment: